A UNITY kezdeményezésünk gerince. Titokban dolgoztunk ezen a projekten több mint egy évig, és persze még egészen távol van a végállomás… Azonban a rendszer már működőképes.
A Probléma
A modern technológia lehetővé tesz olyan dolgokat is, amelyek anélkül csak rendkívül komplikált módon működhetnének. Az elmúlt néhány évben az okostelefon luxuscikkből alapvetéssé vált, gyorsabban, mint a számítógép, a repülőgép, vagy az autó annak idején. Teljesen általánossá vált, hogy bármelyik pillanatban hozzáférhetünk térképekhez, címekhez, telefonszámokhoz. Appokon keresztül üzenhetünk bárkinek a világon, sőt, kis szerencsével akkor is megtaláljuk az illetőt, ha a nevén kívül semmi egyebet nem tudunk róla. Facebookon keresztül folyamatosan információkat kapunk barátainkról és ismerőseinkről, és folyamatosan információkat osztunk meg önmagunkról.
Ugyanakkor nem csupán pozitív hatásai vannak ennek az információs viharnak, hanem negatívak is.
A böngészési szokások teljesen átalakultak. A szubkulturális közösségi oldalak – mint Magyarországon volt pl. az LD50 vagy a Bombagyár – egytől egyig megszűntek, vagy önmaguk paródiájaként élnek tovább, mozdulatlan kövületként. Minden élet a Facebookon, az Instagrammon, és a Youtube-on zajlik, még a független oldalak is abból szereznek forgalmat, hogy ezekre gyártanak tartalmat. Az internetes fórumok, amelyek pedig a tudás, tapasztalat, információcsere központjai voltak, szintén üresednek, haldokolnak.
Ahogyan régebben az emberek rászoktak a tévézésre a könyvek helyett, úgy most rászoktak a Facebookra a fórumok, és a tartalmas viták helyett. Egyszerűbb, könnyebben hozzáférhető. Viszont fejlődési lehetőség nélküli neoprimitív csőcseléket csinál komplett generációkból. A fórumokon normákat követtünk, elnézést kértünk, ha kelett és besimertük ha tévedtünk. Érveltünk, okfejtettünk, bizonyítottunk. De mi a ma kommentszekcióinak minősége? Ösztönszintű kiabálás, mely nem tart sehova, és nem tartalmaz semmit sem.
De ez csupán a jéghegy csúcsa. A Facebook, a Twitter, és a többi világméretű platform orwelli gondolatrendőrséget tart fenn, és alkalmazottaik a nap 24 órájában pásztázzák az internetet „gondolatbűnök” után kutatva. Úgy manipulálják a teljes nyugati társadalom közvéleményét, hogy az emberek legtöbbje ezt észre sem veszi, ugyanis a cenzúrázott tartalom egyszerűen nyom nélkül eltűnik, és a helyét gyorsan befoltozzák érdekes szerkentyűk, aranyos kiscicák, vagy részeg emberek videói.
