… kell hajóznunk, úgy érzem.
Tudom, hogy nehéz még így azonosulni ezzel az egésszel. Pontosan tudom, hogy még kicsit kívülállónak érzik magukat, azok, akikkel csak összefutottam, és eldaráltam nekik a koncepciót pár percben. Minden kezdet nehéz. Főleg, amikor ennyi új embernek kell megismerkednie; de hidd el, hogy megéri, és hogy lesz foganata.
Az emberek legtöbb terve, elképzelése – becslésem szerint legalább a 95%-uk – itt vérzik el, a megvalósítás pillanatában. Amikor már nem csak álmodozni kell, meg tervezgetni, ötletelni, hanem cselekedni. Nem is gondolnátok milyen iszonyú nehéz feladat kitartani, és nem meginogni akkor, mikor látja az ember a tétlenséget. Ahogy azok, akik személyesen lelkesednek az ötletért, egyszerűen elhalkulnak. Ahogy az aktuális kis gondok, feladatok, szórakozások teljesen elfedik a távlati célokat. Onnan tekintve, a Te oldaladról talán ott a megnyugtató gondolat, hogy mások cselekednek helyetted, és különben sem a te ügyed mindez. De INNEN nézve egészen sokkoló és megdöbbentő, hogy mekkora nagy a blokk a cselekvés és a tétlenség között.
És ez legalább annyira a Te ügyed, mint bármelyikünké.
A Probléma az ALVÁS
Az emberi faj legmegdöbbentőbb és legkatasztrofálisabb hatású hibájáról van szó. Ez pedig az alvás. Mindig mindent holnap fogsz majd megtenni. Talán író szeretnél lenni. Talán szeretnéd bejárni a Földet. Talán mágussá akarnál válni, vagy elérni a megvilágosodást. Talán sikeres zenész volnál, vagy vállalkozó. Tudós, vagy tengerész… Bármi! De egyvalamiben biztos vagyok. Hogy nem úgy akarsz élni, hogy öregkorodig hajnalban kelsz, este fekszel, és a közbülső időben szolgaként valaki más számára teremted meg a szabad élet lehetőségét.
Itt az ideje reálisan körbetekintened csak egyetlen pillanatra. Vannak álmaid? Céljaid? Világi, szellemi, lelki? Megtalálni azt a hivatást, amiben kiteljesedhetsz? Megtalálni azt az embert, aki mellett soha többé nem vagy egyedül? Mennyit teszel ezekért a célokért? Mennyit tettél ma? Mennyit tettél idén? Ha átlagot vonunk az eddigiek alapján, eléred az álmaidat, még mielőtt öreggé és kiégetté válnál? Mielőtt meghalnál?
Az emberek 1%-a éri el talán azokat a célokat életében, amik hajtják, amik miatt égett benne a tűz. Ha találomra kiválasztod tíz ismerősöd, közülük hányan közelítenek a kiteljesedéshez? És hányan ahhoz, hogy hitelek alá préselt biorobotokká váljanak? Idősebb ismerőseid közül hánynak lett sikeres az élete? És hány ragadt meg a mindennapok posványában? Súlyos és drága tévedés azt hinned, hogy „de az más, ők ők, én meg én vagyok”. Drága tévedés, aminek az árát akkor fizeted majd meg, mikor beletekintesz a tükörbe, és hirtelen beléd hasít, hogy úgy peregtek le az évek, mint a falevelek, és mit is csináltál életed nagyjrészében? Jó esély van rá, hogy ugyanazt, mint amit most, talán picit több pénzért. Néha megtörve a monotóniát egy-két nyaralással.
A Megoldás
A Testvériség lehetőség. Lehetőség arra, hogy elérj bármit, amit a képzeleted megenged. Egy hálózat, amely kapcsolatokat, pénzt, tudást, védelmet, bármilyen erőforrást a rendelkezésedre adhat. Megkétszerezheti, tízszerezheti, százszorozhatja a sebességét annak, ahogy eléred a céljaidat. Kizárólag attól függ mindez, hogy mekkorára növünk. Ez pedig – mondanom sem kell – kizárólag rajtad áll.
Azt megígérhetem a magam és társaim nevében, hogy ez nem múló hóbort. Ha kell, akkor téglánként fogjuk felépíteni ezt a katedrálist. Ha kell, akkor tíz év alatt. Van már mögöttem tíz év közösségépítési tapasztalat, szóval komolyan beszélek. Inkább ez, mint az öncélú hangyalét. De miért tartson tíz évig, hogyha egy év alatt is felállhat a rendszer, ami segítene mindannyiunknak levegőhöz jutni? Ahol végre az embertársaink nem kerülgetni való úttorlaszok, hanem megannyi támogató kéz volna? Egyetlen, egyetlen dologra van szükség ehhez. Hogy te magad is válj támogató kézzé.
Mindaz, amiről személyesen beszélgettünk, bőséggel elegendő mindehhez. Néhány találkozó, szállás adása pár éjszakára egy testvérnek, néha pár ezer forint közösségi adomány a közösbe, néhány jó szó az ismerősnél egy munkakereső testvér érdekében, egy-egy fuvar a városon belül, vagy bármilyen szolgálat, segítség valamiben, amihez értesz. Szinte semmi. Apróság. De gondolj bele, hogyha bármikor kész erre húsz ember? Vagy száz, kétszáz… Micsoda energia, micsoda lehetőség ez. Amit olyan nagy célokra fordíthatnánk, amihez egyetlen ember kevés. Vagy amivel te is élhetnél. Bármikor.
Most, ma, pedig csupán arra lenne szükség, hogy jelen légy. Hogy légy kíváncsi. Légy nyitott. Kérdezz! Ismerd meg a rendszert! Ismerj meg minket! Keress hibákat és szólj! Ajánlj helyszínt a találkozóinknak! Javasolj programokat! Mondd el, hogy mihez értesz, mivel szeretnél foglalkozni!
Vagy csak egy üzenet nekünk, egy levél, amiben megírod, hogy mi az, ami téged motivál. Akár anyagi, akár szellemi vágy, cél. Lehet, hogy még te sem tudod. Vagy nagyon rég nem gondolkoztál el ezen. Próbáld ki. Szánj rá tíz percet, hogy kívülről rátekintesz az életedre, és megnézed hova tartasz, és hova szeretnél eljutni.
Témák tehát: céljaid, motivációid, képesítéseid és képességeid, kérdések, és így tovább. Várjuk.
