Ma messziről indulunk, de a végére érve világossá válik, miért fontos a Testvériség létrejövetelének szempontjából a hazugságok gyűrűjéről beszélni.
Megszámlálhatatlan mennyiségű hazugság, tévgondolat, illúzió tombol a társadalomban. Nemhogy az életünk értelméről nem tudunk elmélkedni, vagy megvitatni másokkal, de még abban sem tudunk megegyezni, hogy a kenyér a sarki közértben méreg-e vagy ártalmatlan. (gondolok itt a glutén-őrületre például)
Sokan gondolják azt, hogy semmilyen politikában, semmilyen ideológiában nem hisznek, „szabadszelleműek” úgymond. De valójában a legtöbb esetben akkor vagy a legjobban kiszolgáltatva a beteg korszellemnek, amikor tudatában se vagy annak, hogy az ő mémjeik szerint gondolkozol.
Vita és Vélemények
Ami alant következik, nem aktuálpolitika; attól távol fogjuk tartani magunkat mindig. Történelmi léptékű jelenségről van szó, nem aktuális közéleti kérdésről.
Olyan dolgot fogunk itt érinteni, ami szigorúan tabu és tiltott dolog. Ezeket a gondolatokat kimondani sem szabad a mai világban; de ha megtehetnék, még a rágondolást is tiltanák!
A rendszer, amiben jelenleg élünk, a Nyugaton már nagyon régi gyökerekre tekint vissza, és Európában is van múltja, azonban itt csak 1945 után lett végső győztes. Az, hogy Kelet-Európát megszállás alatt tartotta a Szovjetunió, itt most nem számít, mert a közgondolkodás alapvető oszlopaiban kiválóan megegyezett Kelet és Nyugat. Ezek olyan hazugságok, amik tökéletesen gúzsba kötik az elménket, és szó szerint tehetetlenné tesznek minket. Íme:
- Az emberek egyenlőek, nincsenek jobbak és rosszabbak,
- Az emberek véleménye is egyenlő, nincs értékesebb és értéktelenebb gondolat,
- Megállapítható, tapasztalható Igazság sem létezik, csak nézőpontok,
- Ebből következően bármit állítasz, az csak szubjektív tapasztalat, semmi több.
Ha belegondolsz, látni fogod, hogy ezek az ideák nem véletlenül lettek elterjesztve. Ezek a pontok egyben a Tehetetlenség Receptje. Amelyik csoport ezeket a pontokat magáévá teszi, többé nem képes hatékonyan, egyszerre mozdulni. Végül közösségből át is alakul tömeggé; egy halom nem összetartozó emberré.
Ilyen nézőpontból a vezető nem azért lesz vezető, mert alkalmas és képes rá, hanem a többiek kegyéből. Egy ilyen világban nincs olyan, hogy valamit megvitatnak, és mindenki elfogad valamit igaznak – így pedig megoldani sem lehet a problémákat!
Ahol pedig nem lehet megállapítani közös nevezőket, ott mélyebb igazságokig sem lehet eljutni, mert amíg az emberek nem értenek egyet, addig nem is segítik egymást. Örökké felszínes dolgokon zajlik a társadalmi vita, és soha nem kerül pont egy kérdésre, hogy KÖZÖS erővel mélyebbre áshassunk. Nem lehet feltenni például a kérdést, miért van reinkarnáció, amíg ez nem tény, csak valakinek a véleménye. De ennél egyszerűbb példa: nem lehet a bevándorlást megfékezni, amíg ez egyesek szerint veszély, mások szerint pedig üdvözlendő fejlődés.
A megoldása ennek a vita lehetne. De ezt is elvették tőlünk! A mai ember képtelen a vitára. Soha nem tanítják meg senkinek se, hogyan érveljen, vagy hogyan ismerje be, ha téved. Pedig ez volna az egyéni és közösségi fejlődés egyetlen útja is.
Ehelyett hamis források, „szerintem”-ek, majd igen hamar sértegetés és sértődés a vége szinte minden próbálkozásnak. Jobb esetben „ez a te véleményed, az enyém meg más” a párbeszéd vége, rosszabb esetben a kommunikáció megszakadása. Csakhogy így lehetetlen haladni, lehetetlen fejlődni, és lehetetlen EGYSÉGet kialakítani.
…Ebből következik az állapot, ahol az aktuális elit szó szerint bármit megtehet, és lehetetlen ellene közösen fellépni. Saját véleményeikbe zárva, örökké egymással birkózva az egyének soha a közelébe sem jutnak annak, hogy változásokat érjenek el. Mindezt úgy, hogy fel se tűnik nekik… Ördögi, nem?
Egység
Életünk nagy kríziseire, – mint a magány, az önmegvalósítás és fejlődés lehetetlensége, az anyagi gondok – az igazi, valódi KÖZÖSSÉG a megoldás. Az Ember így vált többé, mint állat: szerveződve. Azonban mivel így erőssé válhatunk; fokozatosan, apró lépésekben vették el tőlünk a közösséggé válás feltételeit. De nem bíztatok forradalomra senkit. Az nem megoldás, csak feszültség-levezetés. Azt akarom, hogy értsétek, hogy nekünk milyen utat kell járnunk. Ismernünk kell egymás hiteit és tévhiteit. El kell sajátítani a vita ókor óta létező tudományát, és választ lelni közösen a nagy kérdésekre. Fokozatosan közeledve egymás felé, hogy legalább a szervezet alapvető célkitűzéseinek tekintetében tökéletessé válhasson az egyetértés – mindegy hogy hónapok, vagy évek alatt, de ennek meg kell lennie.
Természetesen semmilyen politikai-vallási-identitás béli előírás nem fogja előírni senkinek, hogy mit tegyen vagy gondoljon a világról. De a fentebbieket meg kell értened ahhoz, hogy átlásd, miért olyan tehetetlen és kiszolgáltatott mindenki, és a kollektívába tömörülés miért nyújthat végre kiutat.
Minden hónap elején tartunk gyűléseket, talán itt az ideje eljönnöd egyre, nem?
Szó lesz az appunk működéséről, és arról is, hogy hogyan fog felépülni ez az új közösség. Ígérem neked, hogy nem lesz elpazarolt idő, rengeteg nagyszerű embert fogsz megismerni, akikkel talán együtt vezet majd az utad.
